A néprajztudomány a nagy természeti ciklusokhoz igazodóan egy évben négy ünnepkört állapít meg. Szokásokban leggazdagabb ünnepkör a téli, ami november 11-én, Márton napján kezdõdik és farsang végéig tart. December hónap a leggazdagabb a jövendölésekben, jóslásokban. A jóslások az idõjárásra, a termékenységre és a párválasztásra vonatkoznak elsõsorban.

 - Télelő
- Álomhava
- Szentkarácsony hava

A karácsonyi ünnepkör az advent első napjától vízkeresztig tart.
Ezen időszak jeles napjai közé tartozik:

ADVENT
 
December 4. - Borbála napja

Keresztény hitéért megkínozták majd kivégezték.
Bányászok, várak, tüzérek védőszentje, a hajadon lányok pártfogójának tekintették.
E napra jellemzőek a női munkatilalmak. Tiltott dolog volt a fonás, varrás, söprés. Borbála napi női látogató nem hoz szerencsét a házra. A boszorkányok e napon szerezték be a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt a ruhát kint hagyni. Tilos ajándékozni, kölcsönadni, mert az elvinné a szerencsét a háztól.
Javasolt munka a borfejtés, tollfosztás.
Ha a Borbála napon vízbetett gyümölcság kivirágzott karácsonyra, a lány férjhezmenetelére jósoltak.

December 6. - Szent Miklós napja

A 4. sz. élt Myra városában. Polgárok, diákok, molnárok halászok, kereskedők, pékek, révészek patrónusaként tisztelték.
Miklós püspök tetteiről legendák szólnak. Híres volt jótékonyságáról.
Az időjárással kapcsolatos hiedelmek szerint ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melyből a karácsonyi időjárásra következtettek.

 December 13. - Luca napja

Szent Luca hitéért halt mártírhalált. A néphit szerint a bűnbánó utcanők, varrónők, szembetegségben szenvedők védőjeként ismert. Sok országban kultikus célzatú sütemény evésével is ünnepeltek. Lucapogácsát sütöttek, benne tollat, pénzt rejtettek el.
A Luca szék készítésének kezdőnapja, melyet előírások szabályoztak. 9 féle fából kellett karácsonyra elkészülnie. Kökény, boróka, jávor, körte, akác, jegenyefenyő, rózsa, som, cser az alkotója a széknek, melyre az éjféli misén felállva felismerték a falu boszorkányait.
A gazdasszony Luca napján egy marék búzát tányérkára tett, locsolta, és a búza karácsonyesti állapotából következtettek a jövő évi termésre.
Dologtiltó nap volt.
. A Gergely naptár elterjedése elõtt az év legrövidebb napjának tekintették ezt a napot. Ezután hosszabbodtak a nappalok, ebben Lucának a fényt hozó asszonynak nagy szerepe volt. Ez a varázserejû asszony megbízható jóslatokat tudott adni szerelmi kérdésekben. A lányok tizenkét pogácsát csináltak, azokba libatollat tûztek és úgy sütötték meg. Minden pogácsának egy fiú nevet adtak, sütés után, amely nevezetû pogácsán a toll épen maradt, úgy hívták a lány jövendõbelijét. Ha valamennyi elégett, akkor farsangon nem ment férjhez a lány. Olyan szokás is volt, hogy ebédkor a lány lekapta az apja villájáról a mákoscsíkot, s kiszaladt az utcára: olyan nevû lett a férje, amilyen nevûvel találkozott.

Luca napján a háznál nem lehetett nõi látogató, mert az ottlakóknak nem lett szerencséjük. Régen arra is vigyáztak, hogy ne kerüljön el semmi a háztól, mert ezzel a hasznot vitték volna el tõlük. Luca napon vetették el az ún. Lucabúzát, ha karácsonyra szépen kizöldült, a következõ esztendõre jó termést jósolt.

Szent Otília - dec. 13.